Sergio Di Stefano: Pio atya
Bodnár Dániel, Magyar Kurír
Az olaszországi San Giovanni Rotondo kapucinus kolostorában élt és meghalt pietrelcinai Szent Pio atya (1887-1968) neve fogalom a katolikus hívők többsége számára, története a XX. század misztikájának önálló fejezete. Számtalan róla szóló könyv mellett több film is feldolgozta életútját.
Sergio Di Stefano ezúttal animációs készített a hívek által már életében szentként tisztelt kapucinus szerzetesről, az egyháztörténelem egyetlen stigmatizált papjáról.
Az Etalon Kiadó gondozásában megjelent DVD egész estés családi mozi, tizenkét éves kortól minden korosztály számára igazi lelki élmény. A szegény paraszti családba született Francesco Forgione már egészen kisgyermekkorától kezdve érezte az Úr hívását, s megfogadta, hogy mindvégig követni fogja Krisztust. Soha nem akart más lenni, csak szerzetes pap, Isten hűséges szolgája. Di Stefano alkotása a műfaj szabályainak megfelelően képregényszerűen, de nem felszínesen mutatja be Pio atya életét, felvillantva annak főbb mozzanatait, így a gonosz szellem fenyegetését, hogy soha nem szabadulhat tőle, legfőbb célja, hogy megszerezze a lelkét. Az Istennel folyamatosan párbeszédet folytató szerzetes azonban minden kísértésnek ellenáll, soha, egyetlen pillanatra sem inog meg.
Pio atyát egész életében végigkísérik a csodák. Tüdeje gyenge, s emiatt nemcsak szerzetesi hivatása kerül veszélybe, de az orvos szerint már az is csoda, hogy életben van. Az Úr kegyelméből azonban felépül, és a San Giovanni Rotondo-i hívek lelki támasza lesz. Lényéből szeretet sugárzik, szentségi híre gyorsan terjed, ezért egész Olaszországból özönlenek hozzá a zarándokok. Meg kell küzdenie az egyházi és a világi elöljárók akadékoskodásával, helyenként rosszindulatával is, így többen kétségbe vonják, hogy valóban megkapta-e Krisztus sebeit, nem pedig ő maga idézte ezt elő magának, szenzációhajhászásból. Pio atya magára veszi Jézus szenvedéseit: „A te sebed az enyém, a te fájdalmad az enyém, mindig is a te szerény szolgád maradok.” Ez pedig azt jelentette, hogy egyformán enyhítette a szenvedők testi és lelki ínségeit, attól függően, mire volt szükségük a nagy nyomorúságban élő híveknek.
Túl azon, hogy Pio atya megkapta Istentől a gyógyítás adományát, a bilokáció – egyszerre két helyen való tartózkodás – kegyelmében is részesült. A film egyik jelenetében meglátogatja a börtönben lévő Mindszenty József bíboros, hercegprímást, s magával viszi a szentmise bemutatásához szükséges kellékeket. Fogvatartói ugyanis megtiltották a bíborosnak, hogy misét mutasson be. Szerepel a filmben több csodás gyógyulás is, egy vak kislány visszanyeri a szeme világát, egy béna gyermek újra jár. Visszanyeri egészségét az a négygyermekes, az orvosok által gyógyíthatatlannak tartott családanya is, akiért Pio atya Karol Wojtyla – a későbbi II. János Pál pápa – kérésére imádkozik az Úrhoz.
A film egyik legmegrázóbb jelenete, amikor egy zokogó férfi gyakorol bűnbánatot: bevallja, hogy mindig gyűlölte az anyját, halálát kívánta, meg is akarta ölni, de mielőtt ezt megtette volna, az asszony meghalt. Pio atya figyelmezteti az összetört fiút: ne tőle, hanem Istentől kérjen megbocsátást.
Pio atya életének egyik legnagyobb cselekedete a számtalan csodatett megtétele mellett, hogy a hívek adományaiból létrehozta a Szenvedések Enyhítésének Házát, mert világosan látta: „Sok szenvedés van a világban, és az irgalmas szamaritánus kevés.” Ezen kevesek egyike volt pietrelcinai Pio atya, a tevékeny szeretet képviselője, az imádság és a másokért önként vállalt szenvedés embere. Ahogy ez ebből a derűt és szeretet sugárzó rajzfilmből is egyértelműen kiderül.
Bodnár Dániel/Magyar Kurír